Mit tartalmaz a vizsgálat?

A női nemi szervek fizikális vizsgálatát, hüvelytükrözést, és a méhnyak videókolposzkópiáját. ∗

∗ A colposcopia a méhnyak, hüvely és vulva nagyító eszközzel történő vizsgálata.
Elsődlegesen a méhnyak vizsgálatára irányul, másodlagosan pedig a hüvelyfalak és a vulva vizsgálatára alkalmazzák. Az eszköz nagyítóval és fényforrással ellátott optikai rendszer egy binokuláris sztereomikroszkóp. 6-40-szeres nagyítási lehetőséggel rendelkezik, melyet állandó vagy egyszeri és változtatható nagyítással használható. (többnyire 16-szoros nagyítást használnak)

A vizsgálatot gyulladásos panaszok, egyéb régiót érintő elváltozások megítélésére alkalmazzuk, ezért kérjük panaszát bejelentkezéskor jelezze!

Kiegészíthető kismedencei ultrahanggal a belső nemi szervek vizsgálatára.

Mi történik a vizsgálat során?

A kismedencei ultrahangot transzvaginális (hüvelyi), bizonyos esetekben transzabdominális (hasi) ultrahangfejjel végezzük.

Alkalmas a belső nemi szervek ( méh, méhnyálkahártya, petevezetők és petefészkek) és környezetük vizsgálatára.

Vizsgálható eltérések:

  • méhet érintő:
    – méh fejlődési rendellenességei ( pl. kétszarvú méh),
    – myoma – jóindulatú méhizomdaganatok
  • méhnyálkahártya eltérések:
    – méhnyálkahártya túlzott megvastagodása
    – méhnyálkahártya polyp
  • petefészkek elváltozásai:
    – ciszták: egyszerű, funkcionális, endometriosisos (csokoládé ciszták)
    – Policisztás Petefészek Szindróma (PCOS)
  • Daganatok

Hogyan készüljön a vizsgálatra?

  • Nem szükséges telt húgyhólyag a vizsgálathoz!

A méhnyakról vett kenet citológiai vizsgálatát a hüvelyből vagy méhnyakból származó kóros vagy potenciálisan kóros sejtek kimutatására használják.
A vizsgálat a méh különböző bakteriális, gombás és vírusos fertőzéseinek kimutatására is alkalmas.

Hogyan történik a mintavétel?

  • A páciens az alsónemű levételét követően háton fekve, (kővágó pozíció) ellazított pozitúrában, felhúzott lábakkal kényelmesen elhelyezkedik a vizsgálati székben.
  • A hüvely feltárását követően a méhszáj felszínéről, valamint a nyakcsatorna kezdeti szakaszáról a nőgyógyász szakorvos a sejtvételi eszköz (citológiai mintavevő kefe) segítségével váladék mintát (kenetet) vesz, melyet egy tárgylemezre visz fel és fixálja sejteket vagy LBC vizsgálathoz megfelelő mintatároló tartályba helyezi.

A minta citológiai laborvizsgálata:

A mintát citologiai laborban megfelelő előkészítést és feldolgozást követően vizsgálják, a korai méhnyakrák, valamint a rákmegelőző állapotok felismerése céljából. Az eljárást sejtkenet vizsgálat, méhnyak citológia, illetve citológiai vizsgálat néven is szokták említeni.

A pontosabb szűrés érdekében a hagyományos tárgylemezre kikent minta vizsgálata helyett egy modernebb citológiai diagnosztikára, ún. folyadék-alapú citológiára (Liquid Based Citology – LBC) küldjük a levett mintát. (magyarázat és tudományos háttér lejjebb)

Hogyan készüljön a vizsgálatra?

A mintavétel minőségét és a szűrés pontosságát javítja, ha a mintavétel:

  • nem a menstruáció ideje alatt történik,
  • a mintavétel előtti 24 órában a páciens nem vesz ülőfürdőt,
  • nem végez hüvelyöblítést,
  • és tartózkodik a nemi együttléttől,
  • valamint nem használ hüvelykenőcsöt, kúpot.

A vizsgálathoz nem szükséges telt hólyag!


A kenet vizsgálata – citológiai értékelés

A minta hagyományos Papanicolau festés használatával történő vizsgálata

  • A méhnyakból vett mintát a mintavevő tárgylemezre keni, majd speciális gyorsan ható fixálást végez.
  • A tárgylemez laboratóriumba jutása után a kenetet speciális több lépésből álló Pap-festés után mikroszkópos kiértékelésre készítik elő.
  • A sejtmintát a későbbiekben a citopatológus szakember mikroszkópos vizsgálatnak veti alá, majd kiértékeli.
  • Az esetleges kóros állapotokra a kenetben található hámsejtek elváltozásaiból, festődési tulajdonságaikból lehet következtetni, majd Papanicolau klasszifikáció, illetve ma már Bethesda-osztályozás alapján kiértékelést végezni.

A folyadék alapú citológiai vizsgálat – LBC

Az LBC, azaz liquid-based cytológiai vizsgálat egy új típusú méhnyakrák szűrési lehetőség, amely már Magyarországon is kezd egyre elterjedtebbé válni.

  • Az új típusú cytológiai módszer lényege, hogy a hagyományos vizsgálathoz képest még megbízhatóbb és pontosabb eredmény érhető el a minta minőségi hibáinak (véres, nyákos kenet) kiküszöbölése és a meglévő mintából kérhető kiegészítő tesztek (HPV, STD, CINTEC PLUS) elérhetősége miatt, így a méhnyakrák okozta elváltozások/rákmegelező állapotok még korábban, még a betegség kialakulása előtt diagnosztizálhatók.

Az LBC vizsgálat a páciens szemszögéből nem igazán különbözik a hagyományos cytológiai vizsgálattól, gyakorlatilag ugyanúgy megtörténik az előkészület, majd kenetvétel a méhnyakról.

A módszertani különbség gyakorlatilag a vizsgálatot végző szakorvos számára mutatkozik, LBC esetén ugyanis a kenet nem a mintavételi lemezre kerül, mint a hagyományos vizsgálat során, hanem egy speciális folyadékban kell feloldani.

Az oldatot ezután speciális, számítógép által vezérelt módszerrel kezelik és vizsgálják laboratóriumi körülmények között.


Tudományos háttér:

Az elmúlt évtized folyamán végzett számos vizsgálatban kimutatták, hogy a méhnyakrák szűrésére szolgáló folyadék alapú citológia növeli a preneoplastikus laphámú intraepitheliális léziók kimutatási arányát, amely megegyezik a hagyományos Papanicolau (PAP) kenet módszerével vagy annál nagyobb.

A folyadék alapú gyűjtés és feldolgozás reprezentatívabb méhnyakmintát biztosít, mint a minta hagyományos elkenése üveglemezen. Jelenleg két vizsgálati módszer létezik, amelyet széles körben forgalmaznak és elérhetők a méhnyak citológiát végző klinikai laboratóriumok, egészségügyi rendszerek és orvosok számára.

Az LBC technológia nagy előnye a hagyományos cytológiával szemben, hogy a kenetből kiszűrésre kerülnek a diagnosztikát zavaró esetleges egyéb elemek, melyek a mintavétel során belekerülhetnek – például vér, nyák, gyulladásos váladék, törmelék. Ugyanakkor a hagyományos eljárás során előfordulhat a vizsgálandó sejtek művi károsodása vagy kiszáradása is, ami szintén rontja a diagnosztika eredményességét. Ezeket a zavaró befolyásoló tényezőket a folyadék alapú cytológiai módszerrel elkerülhetjük, így pontosabb vizsgálati eredményekhez jutunk és a nem megítélhető kenetvételek korai ismétlése is csökken.

Miért javasoljuk, miért tartjuk fontosnak a méhnyakrák megelőzése szempontjából a citológiai vizsgálat kiegészítését vagy helyettesítését HPV tipizálással?

A méhnyakat érintő rosszindulatú laphámrákok hátterében 96%-ban Humán Papilloma Vírus fertőzés áll.

Ilyen szoros etológiai kapcsolatot külső tényező és tumor kialakulása között semmilyen más esetben nem találunk.

A HPV fertőzés ugyanakkor nem jelenti a méhnyakrák meglétét, de minden bizonnyal magas rizikót jelent olyan sejtelváltozások, rákmegelőző állapotok kialakulására, melynek talaján később rosszindulatú elváltozás fejlődhet ki.

A HPV fertőzés szükséges, de nem elégséges feltétele a méhnyakrák kialakulásának, és nem minden HPV pozitív nőnek lesz méhnyakrákja.

A HPV fertőzést a szervezetünk 6-12 hónap alatt magától is képes lehet elpusztítani (átmeneti fertőzés), méhnyakrák kialakulására csak a sokáig fennálló, sejtbe épült HPV vírusok jelentek nagy kockázatot.

Mindezek ismeretében a HPV pozitív nőket magas rizikójú csoportba kell sorolnunk, és szoros követést vagy akár szövettani mintavételt is kell javasolnunk a méhnyakrák megelőzése érdekében.

Egyes tanulmányok és a legújabb nemzetközi irányelvek szerint méhnyakrák rizikó szempontjából a HPV státusz ismerete fontosabb és hatékonyabb szűrőmódszer, mint a hagyományos citológiai vizsgálat.

Célunk, nem a már meglévő méhnyakrák kiszűrése, hanem a méhnyakrák kockázatának felmérése, esetleges rákmegelező állapotok kiszűrése és gyógyítása, ezért mi is a legújabb irányelveknek megfelelően elsősorban HPV szűrést, vagy kotesztként HPV szűrést és LBC-t (folyadékalapú citológiai vizsgálat) javasolunk a hatékonyabb megelőzés érdekében.

Hogyan zajlik a vizsgálat?

A vizsgálat nem különbözik az LBC diagnosztikára küldött mintavételtől, a kettő egyben is kérhető.
Ilyenkor is csak egy kenetvétel történik, és a speciális tárlófolyadékba helyezett mintánál a laborban mind az LBC, mind pedig a HPV tipizálást is elvégzik.

Sőt, kóros citológiai eredmény esetén a meglévő mintából néhány hónapig utólag is lehetőség van HPV tipizálás elvégzésére.

A HPV tipizálás laborköltsége magasabb, de nagyobb biztonságot nyújt a méhnyakrák-szűrés szempontjából.

Milyen eredmények várhatók?

A mintavételtől számított 3-4 héten belül a kért vizsgálat eredményét a vizsgálatot végző (jelenleg citológiai labor) intézmény teszi közzé az EESZT rendszeren keresztül, így ügyfélkapuján bármikor megtekintheti.

Pozitív, kóros eredmények esetén telefonon felvesszük Önnel a kapcsolatot és konzultáció keretében elmondjuk a javasolt további teendőket.

Kóros LBC vizsgálati eredmény, magas rizikójú HPV pozitivitás esetén is van mégy egy plusz vizsgálat (CINTEC) amely során kimutatják azokat a jellemző molekuláris sejteltéréseket, melyből a HPV sejtbe épülését tudjuk igazolni/kizárni.

Pozitív beépülési vizsgálatesetén szövettani mintavételt fogunk javasolni.


Tudományos háttér:

Mi az a Human Papilloma Virus?

A víruscsaládon belül a Humán Papillomavírusnak több, mint 100 típusa ismert, melyek közül kb. 37-40 alfa-genotípus képes megfertőzni a genitoanalis régiót: perzisztáló fertőzése a legfőbb okozója a méhnyakráknak és a cervicalis intraepithelialis neoplasiának, de kapcsolatba hozható a hüvely, a vulva, a perianális régió tumoros elváltozásaival.
Más típusai pedig extragenitalisan a szájüreg, a nyelvgyök, a garat, a garatmandula és a gége laphámrákjainak, továbbá a kevésbé rossz indulatú laryngealis papillomatosis és condyloma kiváltó oka.

A WHO rákkutatással foglalkozó csoportja (az IARC) 12 HPV típust (16, 18, 31, 33, 35, 39, 45, 51, 52, 56, 58, 59) sorol a legerősebben rákkeltő (IARC 1A csoport), magas rizikójú HPV csoportba.

Hogyan terjed a HPV, honnan lehet “elkapni”?

A szexuális aktus során terjedő bakteriális, virális és gombás fertőzéseket sexual transmitted disease (STD)-nek nevezzük, melyek közül a fiatal felnőttek körében az egyik leggyakoribb a humán papillomavírus (HPV) fertőzés, melyet az évente mintegy 30 millió új eset bizonyít.

A szexuálisan aktív nők kb. 50-80%-a találkozik legalább egyszer életében a HPV fertőzéssel, melynek többsége a szexuális élet kezdetén, fiatal életkorban a leggyakoribb. A prevalenciát jelentősen befolyásolja a vizsgált csoport életkora, a földrajzi régió, a szexuális szokásaik és a szociális körülményeik.

Nyilvánvalóan a szexuálisan aktív, párkeresési fiatal életkorban a leggyakoribb a fertőzöttség, de ezek az infekciók nagyrészt átmenetiek, és onkológiai szempontból nem annyira jelentősek.

Nem gyakori, de vertikális terjedéssel a gyermekeket is érintheti.

Természetesen az ellenkező nemű szexuális partnerek is fertőződhetnek, de a férfiak kisebb arányban érintettek, melynek oka a fertőzés szempontjából kedvezőbb körülményeket nyújtó női nemi szervi anatómiai viszonyok.

Magyarországon nincs megbízható adat, mert nem kötelezően jelentendő fertőzés, de nagyon valószínű, hogy a női lakosság átfertőzöttsége néhány kisebb lokális felmérés és az országszerte több ponton működő HPV-ambulanciák adatgyűjtése alapján min. 25-30%.

Hogyan okoz a fertőzés rákmegelőző állapotot?

A HPV egy kifejezetten hámsejteket támadó, magas fertőzőképességű vírus: az infekció akut és perzisztáló szakaszában is továbbadható.

Bejutásához bőr-bőr vagy bőr-nyálkahártya kontaktus szükséges, így akár már a szexuális előjáték során, valamint hüvelyi (condom használata ellenére is), anális és orális kontaktus útján terjed.

Vertikális transzmissziója nem gyakori, de annál jelentősebb: vaginalis szülés esetén vagy magzatvíz közvetítésével az újszülött megfertőződhet, és akár hosszú inkubációs idő után klinikai (főként légúti) tünetek jelentkezhetnek.

A HPV-fertőzés (és ezzel együtt a méhnyakrák) előfordulásának kockázata növekszik a szexuális életet korai életkorban kezdők, a promiszkuitás időszakát élő főként fiatal életkorúak, dohányosok, orális fogamzásgátlót használók, és a nem megfelelő higiénét betartók között.

A vírus a laphám mikro-/makro-sérülésein keresztül jut a méhnyak hámjának alapsejtjeihez, melyek folyamatos osztódásban vannak.

Ha nincs más rizikótényező és a fertőzött immunrendszere megfelelő hatékonysággal 6-12 hónapon belül magától elpusztítja a kórokozót nem történik olyan fokú sejtbe épülés és változás, melynek talaján rákmegelőző állapot, majd méhnyakrák alakulhasson ki.

A fertőzés leggyakrabban látens formában zajlik, amikor sem klinikai, sem cytológiai eltérést nem okoz.

Súlyos elváltozás csak a fertőzött nők kis hányadában, kb. 4%, alakul ki; méhnyakrák kialakulása szempontjából a magas kockázatú populációt a perzisztáló hrHPV-pozitivitású nők jelentik, esetükben a sokáig fennálló fertőzés először HSIL, majd in situ carcinoma kialakulásához vezet.

Van-e a HPV fertőzésnek tünete?

Klinikai megjelenés:

A HPV-fertőzések többsége tünetmentes, és semmilyen kóros elváltozást nem okoz.

Az esetek egy részében azonban a fertőzés következtében – a fertőzést előidéző HPV-típustól függően – klinikai tünetek alakulhatnak ki.
A HPV-fertőzés klinikai megjelenései a következők lehetnek: anogenitális szemölcsök, rekurráló respiratórikus papillomatózis, méhnyakrák-megelőző állapotok (cervicalis intraepithelialis neoplazia), valamint rosszindulatú daganatok, pl. méhnyakrák, anális, vaginális, pénisz, vagy fejnyaki daganat.

A HPV fertőzés szükséges, de önmagában nem elegendő tényező a méhnyakrák kialakulásához, ezt bizonyítja, hogy a magas rizikójú, onkogén HPV típussal fertőzödött nők nagy részében soha nem alakul ki malignitás.

Mi a szerepe a HPV védőoltásnak?

A HPV és méhnyakrák közötti szoros etiológiai kapcsolat miatt lehetőség van -gyakorlatilag egyedülállóan a daganatos megbetegedések között – hatékony primer prevenció, azaz védőoltás bevezetésére.

A fertőzésen átesetteknél nem alakul ki tartós immunitás a HPV vírussal szemben, az oltás viszont képes tartós immunitást kiváltani.

Leghatékonyabb HPV naiv szervezetben, ezért javasolt a 6. osztályos lányok és fiúk kampányoltása.

Bizonyos egyéb esetekben is javasoljuk beadását.